Ha írtok verset szivesen kiteszem de akkor küldjétek el =) bármilyen téma bármilyen sztoriból kiindulva
Zoli Verse :D
Te megváltoztatad az életemet
Megdobogtatad rideg szivemet
Álmomba érzem gyengéd csókodat
Csak akor vagyok boldog ha látom gyönyörü arcodat
Te vagy az egyetlen akit szeretni tudok
Ha nem vagy velem ugyérzem halot vagyok
Nem voltam más csak egy elfeledet emlék
Ha te nem vagy még mindig céltalanukl élnék
Minden este rád vágyom
Amikur átfagyva egyedül feekszem az ágyon
Miinden este rólad álmodok
Nincs olyan perc h nem rád gondolok
Nézem a tájat átölel a büvölet
FÁj a szivem elemészt a gyülölet
Nem vagyok más csak egy egyszerü áldozat
És ugyérzem elemészt az örök kárhozat..
Tomi verse !! :D
Fakó a hajnal, nélküled szenvedekSzívednél nem találhatok szebb helyetÁlmodban élnék, de tudom, nem lehetFakó a hajnal, nélküled szenvedek Nem kellenek szavak, nem kellenek könnyekElég pillantásod mi megrengeti a földetVesszen el minden, mi elszakít tőledKellenek a szavak, kellenek a könnyek Angyalok vagyunk, mi mind a kettenCsak én a pokolban, te fent a mennybenTe lenézel rám, én felemelem fejem
Feléd nyújtom kezem, de te elfordúlsz...
Bandi verse :D
Könnyeim hullnak, de te rám se nézel
Milyen szállni magasban? Kérlek meséld el Pedig milyen szép volt minden, talán emlékszel Azt hittük szerelmünk, sohasem vész el Az évek eltelnek, egy fiú és egy lány Mi történt köztük, örökké talány A fiú lelkét rágja belülről a magány A lány elment, a fiúról letört a szárny
Csak emléked maradt meg nekem, ezzel élek
Fejemben rólad őrzött régi emlékek
Az évek elvitték arcod, homályba veszett minden Kérlek, gondolj rám, ha olvasod e versemet Add a kezed, had szorítsam utoljára Had nézzek újra arra a gyönyörű lányra Aki te voltál, azt mondtad szívem kell neked Kérlek, gondolj rám, ha olvasod versemet Hiába már minden, eltemetnek a falak Minden egyes nap, ami a múltamból rám szakad Ez az élet nélküled egy rozsdás szerkezet
Kérlek, gondolj rám, ha olvasod versemet
A halál az üldöz, elkap és megfojt
A könnycsepp az arcomon lassan lefojt
Mint az életem, leesik a padlóra csendben
Nem érzem jól magam ebben a szerepben
A halál az üldöz, egyszer utolér
Az ember az életben semmit nem remél
Én sem remélek semmit, hisz úgyis elbukok
A halál az üldöz, elfutni nem tudok
Sünimanó versikéje ^^
Fájdalom, s szeretet
Fájdalom, mi taszít,
Fájdalom, mi vonz,
Fájdalom, mi formál,
Fájdalom , mi bekebelez,
Szívemet villámok
Sokasága csapdossa.
Mi lehet? Mi az mi,
Fájdalmam elmossa?
Mintha egy elveszett
Veremben lennék,
Segítségért kiáltoznék,
S hangom szertefoszlik.
Hangom mégsem
Foszlik szerte,
Ti halljátok tisztán,
Nem tűntök el, mint a villám.
Szeretetetek, mi fájdalmam
Elmossa,
A szeretet, mi sebemet
Gyógyítja.
Szeretet, mi szívből szeret,
Szeretet, mi vonz,
Szeretet, mi formál,
Szeretet, mi bekebelez.
Erőtlenségem mezején,
Gyengeségem közepette,
A lelket, az életet
Te tartod bennem.
Kitörnék, ha tudnék,
egyedül nem megy.
Kell hogy fogjad kezem,
S válladra borulhassak
Szereteted tart életben,
A gyönyör szemedben.
Gyönyör, mi formál,
Szeretet, mi pompáz